Elara szemszöge (mint Edith):

A nagyterem tele volt fénnyel és melegséggel. Nevetés visszhangzott a magas boltíves mennyezetről. Egy vonóstrió lágy zenéje áradt a hangok zsongása és a serlegek koccanása alatt.

Nem is realizáltam, milyen régen voltam már ilyen helyen. Nemcsak szép volt – hanem hívogató is.

„Itt,” mondta Tobias, kihúzva nekem egy padot az alsó asztalnál, nem túl messze a középponttó