Elara nézőpontja:

A sötét homály rémálmokból szőtt indákként tekeredett körém, a bokámra kúszott, majd a torkom felé emelkedett. Nem kaptam levegőt.

Felettem az ég árnyakkal torzult el, elnyelve a csillagokat; a holdfényt kioltotta Lorkas jelenléte. Az ereje nem csupán sötétség volt – kétségbeesés volt az, gyász és keserűség, amely évszázadok óta mérgezte a lelkét.

Lorkas hangja a fülembe kúszott,