Elara szemszöge:

Valahol a világok között – életen túl, halálon innen –, ahol Elara egy pillanatra megpihent, fény vette körül. Végtelen. Határtalan. De a csata vakító ragyogásával vagy a félelem steril fehérségével ellentétben ez a fény meleg volt. Gyengéd. Biztonságos. Úgy burkolta be, mint egy puha takaró a téli éjszakán, csillapítva lelke fájdalmát.

Az idő lassúnak tűnt, mintha nem is létezne.