A szél itt hűvösebb volt – friss, fenyő- és fagyillatú, pedig az évszak még nem fordult át teljesen.

Holdfény árasztotta el ezüsttel a csendes területet, de ez semmit sem enyhített a súlyos némaságon, amely úgy tapadt a levegőre, mint a kőre terített gyászfátyol.

Közvetlenül az Alfa-ház előtt álltam összefont karral, a hűvös szellő hajtincseket fújt az arcomba.

Szememmel a pislákoló fáklyafényeket