– Azt hittem, soha többé nem találkozunk, de aztán, amikor hallottam, hogy ti ketten szereztek egy területet és elhatározzátok, hogy… otthonosat játszotok… – füttyentett. – Csak te lehetsz képes erre, Luna. – Sokatmondóan elmosolyodott, én pedig csak megforgattam a szemem.

Lyrra orvosságának olyan íze volt, mint egy kő aljának, amely megtanulta a napfényt.

Keserűen ült a nyelvemen, majd elolvadt;