Kaelen szemszöge

Lyra csendesen és mozdulatlanul feküdt mellettem, a légzése egyenletes volt, de a teste feszült. Annak ellenére, hogy ragaszkodott hozzá, hogy ez az elrendezés rendben van, tudtam, hogy kényelmetlenül érzi magát. Nem is hibáztathattam – a helyzet finoman szólva is kínos volt.

Ahogy ott feküdtem, annak az éjszakának az emléke kúszott be az elmémbe, hívatlanul és nemkívánatosan. Az