Lyra POV

„Ébresztő, gerlepár! Mindjárt dél van!”

Krysto Vance hangja szilánkokra törte a kényelmes csendet. Riadtan rezzentem fel, de nem jutottam messzire – egy meleg, határozott ölelés tartott biztonságban. Kicsit megdörzsöltem az álmos szememet, és láttam, hogy Kaelen arca alig egy hüvelykre van az enyémtől; ragyogó szeme már nyitva volt, és engem figyelt.

Szorosan magához vont, és a fejét sem