Lyra szemszöge

Több napba telt, mire Kaelen képes volt egyszerre pár percnél tovább ébren maradni.

Azok a napok örökkévalóságnak tűntek számomra, ahogy az ágya mellett ültem, néztem a mellkasa lassú emelkedését és süllyedését, reménykedve a javulás bármilyen jelében. Az orvosok biztosítottak róla, hogy a nehezén már túl van, de minden egyes pillanat, amit eszméletlenül töltött, mardosott belülről.