A telefon kétszer csörrent ki, mielőtt egy mély, távolságtartó hang válaszolt: – Quincy beszél.

– Üdvözlöm, öhm, Quincy. Sienna vagyok – mondtam, próbálva magabiztosnak tűnni a bennem rágódó idegesség ellenére.

– Kicsoda? – A hangja nyers volt és hajthatatlan.

– Sienna. Siennalyn – pontosítottam, bár nem voltam biztos benne, hogy ez bármit is mond neki.

Szünet követelt, szinte hallottam a csendjéb