A jobbik eszem ellenére mégis ott találtam magam a börtön tekintélyt parancsoló falai előtt. A szívem a torkomban dobogott, miközben arra készültem, hogy szembenézzek az asszonnyal, aki egykor az anyám volt. Mara már várt rám; arckifejezése gondosan kimért volt, az arcára erőltetett mosoly pedig nem ért el a szeméig.

– Úgy örülök, hogy látlak, Sienna – mondta, hangjában hamis melegséggel.

Küzdötte