Cassian szemszöge

Az út Alaric házáig örökkévalóságnak tűnt. Az ujjaimat Genevieve nyakán tartottam, néhány percenként ellenőrizve a pulzusát.

A szívverése gyenge volt, de stabil. A légzése felületes, de egyenletes. Nem lett rosszabbul, de jobban sem.

Próbáltam nem arra gondolni, mi lesz, ha soha nem ébred fel. Vagy ami még rosszabb, mi lesz, ha felébred, és az a dolog még mindig benne van.