Kellan nem válaszolt, majd kopogást hallottak az ajtón.

„Átnéztem a szobát. Pihenj le” – mondta Kellan Sloane-nak, aki az ágy szélén ült. Megfordult és az ajtó felé indult.

Sloane nézte, ahogy elhagyja a helyiséget, majd bezárta maga mögött az ajtót. Nem tudott szabadulni az érzéstől, hogy valahányszor szóba hozza Caleböt, Kellan mintha menekülne valami elől.

Sloane nem tudott aludni, ezért elővet