Tessa

Azon az éjszakán alig aludtam. Valahányszor lehunytam a szemem, őt láttam – a kisbabámat, egyedül és rettegve egy sötét barlangban. Elképzeltem, ahogy a sírása visszaverődik a kőfalakról, egyre gyengülve és gyengülve, mígnem teljesen el nem hallgat.

Mire eljött a reggel, a szemem feldagadt, a torkom pedig fájt. De különös módon eltökéltnek éreztem magam, mintha ma tényleg találhatnék mást is