Tessa

Vivienne a cellája falához lapulva állt, szeme ide-oda cikázott köztem és a tea, valamint a sütemények között, amiket a kis asztalra tettem.

– Leülnél? – kérdeztem, az egyetlen szék felé mutatva. Amikor nem mozdult, hozzátettem: – Ígérem, nem bántani jöttem.

– Persze – horkant fel, de elmozdult a faltól. – Ezt aztán teljesen elhiszem.

Lenyeltem egy éles választ. Bármennyire is kedvem lett vo