Nem vagyok hazug, ezért megpróbálok igazodni Nyktos időbeosztásához. Beállítom az ébresztőt, és akkor kelek, amikor a terv előírja. Lyra már mocorog, így nem nagy kérés, hogy bevigyem a konyhába etetni.

Sylas már ott van, amikor belépek, épp egy tál gabonapelyhet eszik. „Szia, Vespera. Szia, Lyra.”

„Szia, Sylas” – mondom. Lyra érthetetlen hangokat ad ki.

Beteszem Lyrát a pihenőszékébe, és odamegye