Nyktos keze tovább mozog a farkán, bár jelentősen lelassította a tempót.

Félig lehunyt szemmel figyel. Az arca gyönyörűen kipirult. Az izmai megfeszülnek, mintha már régóta a peremen tartaná magát.

– Csukd be az ajtót – mondja Nyktos, és ez parancsnak hangzik.

Visszalépek a folyosóra.

– Vespera – szólít.

Megállok.

– Gyere be, és csukd be magad mögött az ajtót – mondja, egyértelműbbé téve magát.

Úg