122. fejezet: Minek nevezel?

– Nem osonok ki – mondom azonnal, a saját dühös pillantásommal viszonozva az övét. Ennyi idő után Kavrosnak már jobban kellene ismernie engem, semmint hogy kételkedjen bennem. Végtelenül irritál, hogy úgy tűnik, soha nem tudom elnyerni a bizalmát, bármit is teszek. – Csak kocogok.

– Edzel – mondja. A nézése nem változott. Még mindig mélyen gyökerező gyanakvás ül a szem