Kaelar nem hagy időt a felkészülésre, sem a reakcióra. Egyszerűen előbukkan egy fa mögül, majd egy villámcsapás fényében előreront, hogy támadjon.

– A francba! – kiáltom, és épp időben vetődöm félre. Le akart teríteni. Egyenesen a bordáimra ment. A telefonomat a kezemben tartom. Gyakorlatilag beleüvöltöm: – Kaelar! Várj! Előbb beszélnünk kellene!

A hívás él. Remélem, a testvérek hallanak az esőn k