– Semmi sem történt, biztosíthatlak – mondja Sylas gyorsan. A szeme még mindig csukva van, de érzem a pánikot a teste minden rezdülésében, ahogy engem tart.

– Semmi baj – mondom neki. Őszintén szólva, az sem zavarna, ha történt volna valami, bár szerettem volna jobban ébren lenni közben. Jelenleg legfeljebb valami ködös emlékképre emlékszem arról, hogy Sylast behúzom magam mellé az ágyba. – Talán