~Declan~

A dühöngő érzelmek hulláma Elena kék szemében minden levegőt kipréselt a tüdőmből. Elveszítve az egyensúlyomat, odaléptem, ahol ült. A lépteim remegtek. Olyan sok kínnal, fájdalommal és nehezteléssel nézett rám. Átégett a csontjaimon, szorongóvá és rettegővé tett a reakciójától.

„Elena...” A kezemmel az arca felé nyúltam. Ellökte a kezemet, talpra ugrott, és olyan tekintettel szögezett a