Victor

Eszméletlenül esett nekem.

Persze, hogy pont most ájul el.

Megigazítottam a fogást rajta. Az egyik karom a térdei alá csúszott, a másikkal a hátát fontam körbe, a karjaimban ringatva őt. A feje a vállamra hanyatlott, az arca a kulcscsontomat súrolta, forró lehelete a bőrömet legyezte.

Halvány méz- és alkoholillata volt.

Nem volt semmi értelme fuvart hívni, amikor még a saját lábá