Elara

Félrerántom magam, hideg verejtékben úszva ülök fel az ágyban, a sikoly a torkomban hal el.

Verena. Kígyófarok. Láthatatlan kezek, amik egy bíborvörös véroceánba húznak le.

Kaelen után nyúlok magam mellett, de a kezem csak a gyűrt lepedőt találja, ami még meleg a testétől, de üres. Pánik lobban fel a mellkasomban, amit csak tetéz a félálomban lévő, zaklatott állapotom. Hol van? Csak nem—

Nem