Elara

A kovácsoltvas teraszasztal mellől figyelem Kiant, mialatt anyámmal és Kaelennel a szombat délutáni teánkat fogyasztjuk. A gyepen szaladgál, kuncogva kergeti a pillangókat, sötét hajában megcsillan a napfény. Időről időre vidáman felsikkant, amikor egy-egy lepke rászáll a kinyújtott ujjára.

– Annyi energiája van – jegyzi meg anyám, belekortyolva a teájába. – Caius is pont ilyen volt ennyi id