A PROFESSZOROM ÁGYÁBAN.

121. fejezet.

Szerzői szemszög.

– Büszke vagyok rád, Solaris. Egyetlen lélek sem tudott vitatkozni veled. Mérhetetlenül büszke vagyok rád. – Gyengéden megsimogatta a lány arcát, aki rámosolygott.

– Köszönöm, Apuci. Hogy ennyire hittél bennem. Nem hittem volna, hogy túl tudok lépni a bántáson. A fájdalmon és mindenen, minden egyes dolgon, ami velem történt, de te itt voltál,