Cormac Kaelie felé tolta a ragus tálat, és azt mondta: "Hideg van kint – egyen egy keveset, hogy felmelegítse a gyomrát."

Kaelie lesütötte a szemét.

A ragu csillogott, a szaftja mély, fényes barna volt, sűrű a többórás lassú főzéstől. A gazdag, sós illatok lágy felhőként szálltak fel, azonnal felébresztve az étvágyát.

Kaelie azt felelte: "Köszönöm, de nem szeretem a ragut." Majd lazán felvett egy