Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Julianne önironikusan elmosolyodott, mellkasában egy ismerős fájdalom telepedett meg.
"Segítek megkeresni őket," mondta Kaelie halkan, és megfogta Julianne kezét. "Amikor eljön az ideje, megkérdezheted tőlük, hogy miért nem próbáltak megkeresni."
Julianne alig hallhatóan felsóhajtott. "Lesz, ami lesz."
Julianne már nem volt kisgyerek. Régen kinőtt abból a korból, amikor szüksége lett volna az ilye