„Ha kihagysz egy számot,” – csípett bele az ajkamba, amíg nem kezdett sajogni –, „az ostor segít majd emlékezni. Aztán újrakezdjük.” Az ujja lecsúszott az állkapcsomig. „És amikor elélsz – mert el fogsz élni –”

Forróság öntött el.

„– nem hagyod abba a mozgást.”

A szívem egy nagyot rándult.

„Mert ha megteszed, elérem, hogy a fuldoklás kegyelemnek tűnjön.”

Helyére kattant a dolog. A helyzet őrültség