A szám kissé szétnyílt, úgy vártam, amíg beül a vezetőülésbe. – Késő van. Hová megyünk?

– Meglátod. – Előre nézett, miközben beindította az autót.

A ruhámra pillantottam. – De... hát fel sem öltöztem. Mondhattad volna, hogy...

– Nem vacsorázni viszlek, Verdant. Ez az otthoni szett megfelel.

A város elmosódott nátriumlámpák és zárt üzletek harmincperces szalagjává. Behajtottunk egy csendesebb utcáb