Olyan szavakat kiabált, amiknek semmi értelme nem volt. Nem azonnal.

— Ő az én kislányom!

A kezei lehullottak az „adjuk meg magunkat” pózból.

Valami hidegség járt át.

— Elvették tőlem. — A mondat félbetört. — Soha nem hagyták, hogy az enyém legyen a kislányom. Minden... minden, amit tettem, érte volt. Hogy megbosszuljam őt!

Könnyek folytak fényes csíkokban az arcán. Körmeivel a hajvonalát szántott