Lehajtotta a fejét és felnevetett. Kíváncsi voltam, mi olyan vicces. Talán én is nevetnék.

Aztán újra felnézett, összeráncolt szemöldökkel. – Várj, te most nem viczelsz?

– Nem vettem fel a komikust a szakmáim közé.

– Nihilus! Hogyhogy összeházasodunk? Úgy értem... – megint elnevetett magát. – Úristen. Te tényleg komolyan beszélsz.

Visszanézett az épületre, aztán rám. – Nos, ez őrültség. Van bőr a