„Tudom, hogy ébren vagy, Hermosa” – a hangja tisztán és élesen csengett, ezer voltnyi feszültséget küldve végig a lány gerincén.

A bársonyos takaró alatt Elise-t kiverte a jeges veríték. Kezét szorosan a szájára szorította, hogy elfojtsa a torkát feszítő zokogást, miközben némán sírt. Az állkapcsa sajgott, a szeme szúrt. Rosszul volt a félelemtől.

„Tudom, hogy láttál, édesem.” A nyers pánik járta