„Miért nézel rám így?” – köpi felém Blaire. „Nem ismertem be semmit.”

„Nem is kell” – mondom neki. „Látom az igazságot a szemedben. Tudom, mennyire megvetsz. Sosem hittem volna, hogy ilyen mélyre süllyedsz, hogy így terrorizálj. Még akkor is, amikor gyanakodtam, és mindenki azt mondta, hogy gonosz vagyok veled, hittem nekik. Azt gondoltam, hogy tehetne ilyet egy testvér a másikkal?”

„Te voltál az,