Damon tovább figyelt minket, ahogy követtem Sylviát a folyosón. Csak miután befordultunk a sarkon, és kikerültünk a látóteréből, voltam biztos benne, hogy már nem néz minket.

Sylvia egy szót sem szólt hozzám, amíg el nem értünk a szobájához. Kinyitotta az ajtót, beinvitált, majd bezárta mögöttem. Én a kijárat közelében maradtam, ő pedig beljebb ment a szobába.

Egy közeli asztalon különféle likőrös