– Roman... – sóhajtottam, zavartan és rémülten, mégis egyszerre engedelmesen. Amikor így csókol meg, ahogy az előbb, mintha egészen a csontjaimig meg akarna jelölni, elgyengül a térdem. Nem vagyok immunis a vonzerejére, még itt sem, a minket körülvevő fenyegetések közepette.

– Ha meghalsz – mondta –, nem fogom tudni elviselni. Érted? Van fogalmad róla, mi lesz velem? – A szemében mindig ott az int