Elara

„Azt hiszem, az a felismerés, hogy még mindig társak vagyunk, a legjobb dolog, ami valaha történt velem” – mondta. Szemeiből őszinteség áradt. Közelebb lépett hozzám; már csak centikre volt, és éreztem a vonzást a hívogató melegsége felé.

Egy részem nem akart elmenekülni; egy részem csak bele akart olvadni a karjaiba, és elfelejteni, hogy minden más is létezik. De meddig hagyhatjuk figyelmen