Elara

Másnap reggel valaki bejött, és egy tálca reggelit hagyott az asztalon néhány tiszta ruhával. Nem mozdultam az ágyról. A testem gyengének tűnt, elnehezült a szomorúságtól. Csak feküdtem ott, hol ébren, hol zaklatott álomba merülve, ami örökkévalóságnak tűnt.

Később az ajtó ismét kinyílt. Valaki belépett, és bezárta maga mögött az ajtót. Nem mozdultam, hogy tudomást vegyek róla. Csukva tartot