Kaelen

Karjaimban viszem makacs társamat a vadászházon keresztül hátrafelé. Folyton azzal nyugtatgat, hogy jól van, de éreztem rajta azt a finom pánikot, amikor Liorával beszélt.

– Kaelen, ez csak terhességi fájdalom. Tényleg, csak túl gyorsan álltam fel – próbált csitítani. Nem dőltem be neki. Egyre gömbölyödött, az már biztos; a pocakja mostanra nagyon is észrevehető volt. De még két hónapja vol