Varek szemszöge

Közvetlenül éjfél után történt. Ahogy kint álltunk, és vártuk, hogy az óra elüsse az éjfélt, végre elérkezett a pillanat, amire a testvéremmel vártunk. Leírhatatlan fájdalom hasított belém, amitől a földre rogytam; a végtagjaim vadul csapkodtak, miközben a csontjaim lassan törni kezdtek, hogy átrendeződjenek és elmozduljanak. Kínzó volt. Semmihez sem fogható, amit korábban éreztem.