Elara szemszöge

Kezében tartotta az ostort, magasra emelte, hagyta, hogy megcsillanjon a fényben, miközben én csak bámultam, és a gyomrom hányingertől kezdett kavarogni. Szórakozott kifejezés ült az arcán, ahogy rám nézett, ajkai széles, vészjósló mosolyra húzódtak.

„Elara” – mondta, miközben ott álltam, és képtelen voltam levenni a szemem a fenyegető tárgyról, amit a kezében tartott; ösztönösen t