Elara szemszöge

Megmoccantam, a szemem remegve pattant fel. Egy pillanatig csak az ostor fájdalmára emlékeztem, ahogy lecsap rám, és kapkodva vettem a levegőt, fuldokló hangot kiadva magamból. Zaric azonnal mellettem termett, vigasztaló hangon próbált megnyugtatni. „Minden rendben, Elara, most már biztonságban vagy” – mondta, de észrevettem, hogy a tekintete folyton egy betört ablak felé vándorol,