Elara szemszöge

Percekig csendben gyalogoltunk, csak a lépteink visszhangja hallatszott a föld alatti útvesztő kőfalai között.

Ujjaimat továbbra is Zarek pólójának szegélyébe fűztem, próbálva figyelmen kívül hagyni, mennyire ismerős érzés így követni őt.

Hirtelen Zarek megtörte a csendet. – Azzal az éjszakával kapcsolatban... – A hangja fegyelmezett és óvatos volt. – Részeg voltam, szóval az a csó