Viktor szemszöge

Nem mozdulok el, a térdeimen maradok, mint egy hívő valami szent és tiltott dolog oltáránál. Ő szent, az már biztos. Az illata erős, és hullámként csap meg, nyersen, bódítóan, átitatva a forróságával. Ujjaim a combjába mélyednek, gyengéden szétnyitják őket, miközben a szám csak egy leheletnyire lebeg onnan, ahol sajog a vágytól.

Már remeg és kapkodja a levegőt. Pedig még semmit se