AETHRA lassan kinyitotta a szemét; a feje lüktetett a fájdalomtól, a látása homályos volt, a teste pedig elmacskásodott. Fokozatosan kezdett kitisztulni a környezete, és rájött, hogy a hátán fekszik egy elhagyatottnak tűnő szobában.

Nyögve feltápászkodott, és egy fadoboznak dőlt, még mindig kábán az öntudatlanságtól.

– K-ki... – elcsuklott a hangja, a fejéhez kapott, ahogy a fájdalom felerősödött.