Március 5., hétfő

(Kael szemszöge)

Megállok a falkaház ajtaja előtt; több mint egy hónapja ez az első alkalom, hogy egyedül vagyok kint. Kemény menet volt, mióta pontosan hat héttel ezelőtt a Crimson Zenithhez kerültem. Jobban vagyok; nem gyógyultam meg teljesen apám utolsó veréséből, de már nem is a halál torkában lebegek, szóval határozottan jobb a helyzet.

A társamat nem láttam annyit, amennyit