Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Cerys szemszöge

– Kérlek, hallgass az észérvekre!

Kaelen horkant egyet. Szája megvető fintorra húzódott. – Ebben a tervedben nyoma sincs az észnek vagy a racionalitásnak.

Összeszorítottam az állkapcsomat, és összehúzott szemmel néztem rá. Átvágtam a szobán, mindkét kezemet az íróasztalára támasztottam, és fölé tornyosultam.

Gyűlöltem, hogy az érzelmeim ilyen könnyen kicsaponganak. Úgy éreztem maga