Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Cerys szemszöge
– Kérlek, hallgass az észérvekre!
Kaelen horkant egyet. Szája megvető fintorra húzódott. – Ebben a tervedben nyoma sincs az észnek vagy a racionalitásnak.
Összeszorítottam az állkapcsomat, és összehúzott szemmel néztem rá. Átvágtam a szobán, mindkét kezemet az íróasztalára támasztottam, és fölé tornyosultam.
Gyűlöltem, hogy az érzelmeim ilyen könnyen kicsaponganak. Úgy éreztem maga