Garrick szemszöge

A depresszió súlya rám nehezedett, miután visszatértünk a Primark Konklávéról. Nem tudtam nem a feleségemre, a társamra és a Lunámra gondolni, akit alig egy hónap leforgása alatt veszítettem el. Minden olyan helytelennek tűnt.

„Mire gondolsz, Garrick alfa?” – kérdezte Zanya, miközben leült közvetlenül elém, a térdeim közé, és egy pohár bort nyújtott át. „Kérlek, ne kínozd magad.”