VOKTOR

"Még mindig várok."

A pillái alól sandított rám, majd gyorsan visszatért a füzetéhez. Elmosolyodtam. Minden rezdülése, minden pillantása – megfeszítés nélkül is cuki volt. Nevetségesen imádnivaló.

Másodpercek teltek el. Felemelte a fejét, de nem nézett a szemembe. Még a hideg ellenére is halvány veríték csillogott a halántékán. Ideges volt.

"Megnézhetem?" kérdeztem.

Lassan bólintott, átadta