– Kicsim, kérlek, ülj le. Csak pár lépésre leszek, ott ni – mormogta Voktor halkan, a vezetőülés felé mutatva. De Elara nem moccant. Szorosan a mellkasához simult, nem volt hajlandó elengedni.

Voktor felsóhajtott, majd gyengéden becsukta az utasoldali ajtót. Megfordult és neki dőlt, tekintete oldalra vándorolt – és ekkor vette észre a közelben kuncogó lányok csoportját, akik telefonjukat elővéve f