Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
ELARA
– Ikrek?? – visszhangozta Valerica, szemei akkorára nőttek, mint egy-egy csészealj.
Bólintottam, a könnyek még mindig folytak az arcomon, a remegő kezemben pedig ott szorongattam az ultrahangképeket.
Val egy fél nevetést, fél zokogást hallatott, és rám vetette magát, szorosan átkarolva a vállamat. Én is ugyanilyen erősen öleltem vissza, mindketten remegtünk a nevetéstől és a boldogság könnye