Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

ELARA

– Ikrek?? – visszhangozta Valerica, szemei akkorára nőttek, mint egy-egy csészealj.

Bólintottam, a könnyek még mindig folytak az arcomon, a remegő kezemben pedig ott szorongattam az ultrahangképeket.

Val egy fél nevetést, fél zokogást hallatott, és rám vetette magát, szorosan átkarolva a vállamat. Én is ugyanilyen erősen öleltem vissza, mindketten remegtünk a nevetéstől és a boldogság könnye