Valerian Kaelenre nézett. Önelégült vigyor ült az arcán, ahogy Kaelen irányába lépkedett. Mögötte számos harcos sorakozott fel, akiknek egyetlen feladata az ő védelme volt.

Megállt egy fa közelében, és hátával hanyagul a törzsének támaszkodott.

– Ó, Kaelen alfa! Tényleg azt hitted, hogy egy lépéssel előttem jársz? Nem megmondtam? Minden tekintetben csak én győzhetek. Megpróbáltad megmenteni tőlem